Boldog nőnapot!

Nőnap alkalmából kívánunk minden jót és szépet hölgy olvasóinak!
Virtuális virág híján, idézettel köszöntjük őket és természetesen a mi Heninket is :D
" Ez egy óda a nőhöz, az örök jelenidőhöz. Ez egy óda hozzád, Te legszebb földi ország." Kovács Ákos - Óda

Megjegyzések

  1. Nőnapi ajándék


    Először anyaként ismertem őt,
    A felém féltőn kezét nyújtó nőt.
    Óvott ha kellett, s akkor is, ha nem,
    Gondoskodása volt, és lett az életem.

    S hogy az idő múlt felettem,
    Konok rossz gyermek lettem,
    Melyért biz jutalmat nem,
    De kaptam tőle ezer intelmet.

    Majd lett játszótársam egy lány,
    Kiről akkor még azt sem tudám,
    Hogy testünk, lelkünk mily más,
    S hogy e különbség köztünk áll.

    Serdülő évek érkeztek sietve,
    Valamit bennem tűzzel hevítve,
    Súgva; valakit gyorsan keressek.
    Életem óráit ily mód sürgetve.

    Kerestem, és megtaláltam!
    A hitvest; a szeretőt.
    Az anyát; a szülőt.
    A gyönyörű lényt; a nőt.

    Még nem tudtam mit kezdjek vele,
    Zavartan öleltem ifjú keblemre,
    Szívének dobbanását még alig érezve.
    És csókokat arcára csak félve leheltem.

    S bennem a kétely azóta örök,
    Minduntalan fejemben köröz.
    Töprengek egyre; vajon ki légyen ő?
    Játszótárs, hitves, barát vagy szerető?

    És mit tegyek vele, mit érdemel?
    Tegyem tán áldón fejére kezem,
    S avassam örökéltű szentnek,
    Hogy legyen örök, szentember?

    Ha tőled most megkérdeném ;
    Mit szólnál, szívesen ki lennél?
    Hogyan tiszteljelek én?
    Mondd, hogy szeretnéd?

    Te vagy, kitől először kérdem én,
    Kitől jól esik a biztató remény.
    Lelked szavát küldd hát felém,
    Mit mondsz, ide azt írom én.

    Mert itt üres sorok jöhetnek,
    Melyek csakis akkor telnek,
    Ha választ adsz kérdésemre,
    Ha elmondod, hogyan érzel?

    Ha semmit nem felelsz,
    Itt üres sorok lesznek,
    És örök kétség közepette
    Találgatom, itt mi lenne?

    De feleltél!
    „S z e r e t ő”, mondtad édesen,
    E szót ide gyorsan be is vésem.
    Vésőm visítva sír, és vércseppet ejt,
    Míg márványba ülteté szerető szívedet.

    Legyen imahely e márvány vésett köve,
    Hol imát mondani mindig helyed lesz.
    Hol majd láthatod a bevésett szerető szívedet,
    S végül, mi belőle lesz: a szemfedőt, a sírkövet.

    Imádni foglak majd túl mindenen,
    Szórhatnak rám érte átkot emberek.
    Szeretni foglak, mint örök szeretőt,
    És kívánni, mint a felejthetetlen nőt.

    Ezzel a versemmel kívánok minden Hölgynek: Boldog NŐ-napot! Wolf

    VálaszTörlés
  2. Valentin napra


    Ma kérhetsz egy szerelmes percet,
    Egy órát, egy napot vagy egy évet.
    Esetleg kérj egy egész életet.
    Ma mindez örökre Tiéd lehet.

    Volt, hogy rózsát kaptál,
    Gyönyörűt, s vitted magaddal.
    Büszke voltál e rózsaszálra,
    S én arra, hogy ezt mondtad.

    Mint vérzőn lángoló szívet,
    E virágot sietve úgy vitted,
    Szorítva szárát kezeddel,
    Hiába volt tövissel tele.

    Ma piros rózsaként újra
    Szívem lángra gyúlva
    Szerelmet súg dalolva,
    El-elcsukló hanggal.






































    Mondd, érzed-e mindezt,
    Mit érezni most kell?
    Mondd, rezdül-e tőle lelked húrja?
    S pendít-e dalt rajt mágus-pillanata?

    Mondd, milyen szíved zenéje,
    Mely e húrtól száll füledbe?
    Mit érzel; csábít, andalít,
    Vagy zörejként megőrjít?

    Mondd, mert tudni szeretném,
    Hogy hat rád saját lelki zenéd?
    Békét hoz, vagy harcot vívsz vele?
    És legyőzöd, ha küzdeni kell ellene?

    Ne harcolj ellene….legyőzni nem kell…mert;

    Ma kérhetsz egy szerelmes percet,
    Egy órát, egy napot vagy egy évet.
    Vagy esetleg kérd egész éltemet,
    Akkor mindez örökre Tied lesz.

    - mert Neked adom -

    Ezzel a versemmel kívánok mindenkinek szép VALENTIN-napot! Wolf

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése