1848 március 15-ét ünnepli az ország. A kabátokra kikerülnek a kokárdák, és az emberek erre a napra „gyógyíthatatlanul” hazafiak lesznek. A pesti események felelevenítése sokakat, főleg az idősebbeket évről – évre megérint. Tény hogy olyan dolgok történtek ott akkor Pesten, amiket nekünk, ma élő Magyaroknak tisztelnünk s hagyományainkban ápolnunk kell. De szomorú dolognak tartom azt, hogy a nagy ünneplések közepette, nem veszünk tudomást saját „házunk tájáról”.
A Békés Blog is megemlékezik ’48-ról, méghozzá helyi események bemutatásával. A történtek megismerésében Elek Sándor segített.
„Vigyázz március idusára!”- figyelmeztette Caesart néhány nappal korábban a jós Spurinna, persze ő ezzel mit sem törődött. Nem tudom 1848 márciusában elhangzott e hasonló figyelmeztetés. Annyi bizonyos, hogy az orosháziak a március 15-i pesti események híréről Mikolay lelkész jogász fiának leveléből értesültek 18-án. A hírnek azonban nem volt azonnal nagy hatása, a legtöbben nem is igazán gondolták, hogy az események milyen sorozata indul el.Sokkal mérvadóbb volt, amikor 20-án futárral megérkezett Szombathely Antal alispán értesítése, mely szerint március 22-én népközgyűlést tartanak Gyulán, ahova az eddigiektől eltérően a jobbágyok
képviselői is meghívást kaptak.Március 24-én került sor annak a rendeletnek a kihirdetésesre, amely értelmében a jobbágyságot felszámolták és az úrbéres telkek a jobbágyok tulajdonába kerülnek. A szabadság kihirdetését követően megmozdult a falu. Többen is követelték a település elöljáróinak leváltását és a település környéki legelők „visszafoglalását”. A rend fenntartása egyre nehezebb volt.
A megye többi településén is forrtak az indulatok. A legtöbb helyen a korábbi majorsági földek elfoglalását tervezték, de tettlegességre ekkor még nem került sor. Április 4-én kísérletet tettek a helyi nemzetőrség felállítására is, de olyan kevesen jelentkeztek, hogy az a feladatát ellátni, a rendet fenntartani képtelen volt.Végül az új vezetőség megválasztása csillapította le ideiglenesen az indulatokat. Igyekeztek a problémákra törvényes megoldást találni, ennek érdekében április 13-án levelet küldtek a miniszterelnöknek. Magyarázatot kaptak, de megoldást nem. A szegényparasztok földhöz juttatása nem volt érdekében a pesti kormányzatnak.
A nyár elején a Délvidéken egyre feszültebbé vált a helyzet és az orosházi polgárok tanúbizonyságot tehettek hazafiasságukról is. A megye települései közül innen jelentkeztek legtöbben az újjá alakuló nemzetőrségbe, szám szerint 665 gyalogos és 149 lovas. Ezzel azonban már egy másik történet veszi kezdetét…
Elek Sándor szíves segítségével, Tóth Tamás.
(A Képek a 2011. évi orosházi megemlékezésen készültek)
A Békés Blog is megemlékezik ’48-ról, méghozzá helyi események bemutatásával. A történtek megismerésében Elek Sándor segített.
„Vigyázz március idusára!”- figyelmeztette Caesart néhány nappal korábban a jós Spurinna, persze ő ezzel mit sem törődött. Nem tudom 1848 márciusában elhangzott e hasonló figyelmeztetés. Annyi bizonyos, hogy az orosháziak a március 15-i pesti események híréről Mikolay lelkész jogász fiának leveléből értesültek 18-án. A hírnek azonban nem volt azonnal nagy hatása, a legtöbben nem is igazán gondolták, hogy az események milyen sorozata indul el.Sokkal mérvadóbb volt, amikor 20-án futárral megérkezett Szombathely Antal alispán értesítése, mely szerint március 22-én népközgyűlést tartanak Gyulán, ahova az eddigiektől eltérően a jobbágyok
képviselői is meghívást kaptak.Március 24-én került sor annak a rendeletnek a kihirdetésesre, amely értelmében a jobbágyságot felszámolták és az úrbéres telkek a jobbágyok tulajdonába kerülnek. A szabadság kihirdetését követően megmozdult a falu. Többen is követelték a település elöljáróinak leváltását és a település környéki legelők „visszafoglalását”. A rend fenntartása egyre nehezebb volt.
A megye többi településén is forrtak az indulatok. A legtöbb helyen a korábbi majorsági földek elfoglalását tervezték, de tettlegességre ekkor még nem került sor. Április 4-én kísérletet tettek a helyi nemzetőrség felállítására is, de olyan kevesen jelentkeztek, hogy az a feladatát ellátni, a rendet fenntartani képtelen volt.Végül az új vezetőség megválasztása csillapította le ideiglenesen az indulatokat. Igyekeztek a problémákra törvényes megoldást találni, ennek érdekében április 13-án levelet küldtek a miniszterelnöknek. Magyarázatot kaptak, de megoldást nem. A szegényparasztok földhöz juttatása nem volt érdekében a pesti kormányzatnak.
A nyár elején a Délvidéken egyre feszültebbé vált a helyzet és az orosházi polgárok tanúbizonyságot tehettek hazafiasságukról is. A megye települései közül innen jelentkeztek legtöbben az újjá alakuló nemzetőrségbe, szám szerint 665 gyalogos és 149 lovas. Ezzel azonban már egy másik történet veszi kezdetét…
Elek Sándor szíves segítségével, Tóth Tamás.
(A Képek a 2011. évi orosházi megemlékezésen készültek)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése