A közösségi közlekedés korunk egyik legfontosabb utazási megoldása, ugyanis környezetvédelmi szempontokból nagyon hasznos. Bécs, Párizs, London, (és még sorolhatnám) mind olyan városok, ahol a tömegközlekedés rendkívül magas színvonalon történik, és emiatt az emberek szívesen használják.
De mi a helyzet nálunk? Én magam rendszeresen busszal közlekedek, helyi és távolsági járatokon egyaránt. És sajnos azt kell hogy mondjam, nagyon sok bosszantó dolog ér egy-egy utazás alkalmával.
Az egyik dolog ami kezd az agyamra menni, az a buszok késve indulása. Egy példa:
A buszom indulása 14.25 re van kiírva az orosházi buszpályaudvar 2-es kocsi állására. Ebből adódóan én, naív utas azt gondolom, hogy a busz 14.25 kor elfog indulni. Gondolom ezt azért is, mert a busz a pályaudvar területén parkol, és a sofőr is a közelben van valahol. De sajnos az elméletem téves. A busz általában 5-10 perccel a kiírt időpont után áll be a helyére (nem elindul, csak a helyére áll), váratva ezzel a pályaudvaron és a város több megállójában ácsorgó utast.
Ezenkívül az egyik „kedvencem”, a buszsofőr barátságosnak közel sem nevezhető modora. Igaz ezen sofőrök száma szerencsére nem magas,döntő részük kellően udvarias, de nekem általában sikerül kifognom az ellentétüket. Nyers és az inteligenciától határozottan elzárkózó „barátaimnak” különös érzékük van az utasok megbántásához. Ugyan is olyan modortalanul szólnak néhány utazni szándékozó emberhez, hogy az minősíthetetlen. Elismerem hogy a munkájuk stresszes, de az utasok nagy része sem jókedvéből ül buszra és lohol dolgozni, orvoshoz, hivatalokba, stb. Illetve a kellemes utazás élményének fogalmát átértelmezve páran gyorsulási versenyt rendezve közlekednek. Ezzel az a probléma, hogy a háta mögött nagyon sok ember ül/áll. Kifejezetten rossz ötlet őket veszélybe sodorni.
Biztos vagyok benne, hogy a fent említettek sokakat megsértettek. De legyünk őszinték. Hiába is szépítünk, ezek a problémák léteznek, és sokakat komolyan bosszantanak. Az utasok emberek, akik kifejezetten sok pénzt fizetnek azért hogy eljussanak A-ból B-be. És megérdemlik azt, hogy az utazásuk a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen.
„Kinek nem inge ne vegye magára”, mondja a közmondás. És az is igaz hogy „az éremnek két oldala van”. A bunkó utasokról is kanyarintok majd pár gondolatot ;)
Tóth Tamás
De mi a helyzet nálunk? Én magam rendszeresen busszal közlekedek, helyi és távolsági járatokon egyaránt. És sajnos azt kell hogy mondjam, nagyon sok bosszantó dolog ér egy-egy utazás alkalmával.
Az egyik dolog ami kezd az agyamra menni, az a buszok késve indulása. Egy példa:
A buszom indulása 14.25 re van kiírva az orosházi buszpályaudvar 2-es kocsi állására. Ebből adódóan én, naív utas azt gondolom, hogy a busz 14.25 kor elfog indulni. Gondolom ezt azért is, mert a busz a pályaudvar területén parkol, és a sofőr is a közelben van valahol. De sajnos az elméletem téves. A busz általában 5-10 perccel a kiírt időpont után áll be a helyére (nem elindul, csak a helyére áll), váratva ezzel a pályaudvaron és a város több megállójában ácsorgó utast.
Ezenkívül az egyik „kedvencem”, a buszsofőr barátságosnak közel sem nevezhető modora. Igaz ezen sofőrök száma szerencsére nem magas,döntő részük kellően udvarias, de nekem általában sikerül kifognom az ellentétüket. Nyers és az inteligenciától határozottan elzárkózó „barátaimnak” különös érzékük van az utasok megbántásához. Ugyan is olyan modortalanul szólnak néhány utazni szándékozó emberhez, hogy az minősíthetetlen. Elismerem hogy a munkájuk stresszes, de az utasok nagy része sem jókedvéből ül buszra és lohol dolgozni, orvoshoz, hivatalokba, stb. Illetve a kellemes utazás élményének fogalmát átértelmezve páran gyorsulási versenyt rendezve közlekednek. Ezzel az a probléma, hogy a háta mögött nagyon sok ember ül/áll. Kifejezetten rossz ötlet őket veszélybe sodorni.
Biztos vagyok benne, hogy a fent említettek sokakat megsértettek. De legyünk őszinték. Hiába is szépítünk, ezek a problémák léteznek, és sokakat komolyan bosszantanak. Az utasok emberek, akik kifejezetten sok pénzt fizetnek azért hogy eljussanak A-ból B-be. És megérdemlik azt, hogy az utazásuk a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen.
„Kinek nem inge ne vegye magára”, mondja a közmondás. És az is igaz hogy „az éremnek két oldala van”. A bunkó utasokról is kanyarintok majd pár gondolatot ;)
Tóth Tamás
Megjegyzések
Megjegyzés küldése