Az űrutazás még mindig varázslatos dolog. Nemcsak a rakéták, a műszaki csodák vagy a tudományos küldetések miatt, hanem azért is, mert emberek élnek és dolgoznak odafent, több száz kilométerrel a fejünk felett – a súlytalanságban, egy különös, zárt világban. A Nemzetközi Űrállomás, vagyis az ISS, nemcsak laboratórium, hanem otthon is. Magyar szempontból pedig különösen izgalmas időszak ez: 2025 nyarán, június 25-én, magyar idő szerint reggel 8:31-kor startolt Kapu Tibor magyar űrhajós is, hogy részese legyen ennek az egészen különleges életformának. De milyen is az élet a világűrben a mindennapok szintjén?
A súlytalanság nem játék
A Földön természetesnek vesszük a gravitációt – odafent azonban minden lebeg. Az ISS fedélzetén minden mozdulat más, mint itt lenn. Az űrhajósok napjai azzal kezdődnek, hogy felébreszti őket a földi irányítóközpont (sőt, néha zene is szól ébresztőként – régen például David Bowie is felcsendült már az ISS-en). Felkelni azonban nem annyi, mint felülni az ágy szélén. Az alvás is más: az űrhajósok hálózsákban alszanak, amit a falhoz vagy egy fülke belsejéhez rögzítenek, nehogy ellebegjenek álmukban.
Sokan azt gondolnák, a súlytalanság olyan, mint egy folyamatos lebegős móka, de valójában ez komoly kihívás a test számára. Az izmok sorvadni kezdenek, a csontok tömege csökkenhet, a vérkeringés átrendeződik – az arc puffadtabbnak tűnhet, a lábak viszont „kiürülnek”. Ezért az űrhajósoknak minden nap körülbelül két órát kell edzeniük: futópadon (hevederekkel rögzítve), szobakerékpáron vagy egy speciális ellenállásos gépen. Mindezt azért, hogy amikor visszatérnek a Földre, ne roskadjanak össze a saját testsúlyuk alatt.
A reggeli kávé lebeg
Az űrállomáson nincs konyha, hűtő vagy csapvíz. Minden ételt és italt előre csomagolva küldenek fel, speciális tasakokban. A víz újrahasznosított – igen, beleértve a kilélegzett párát, a mosakodáshoz használt nedvességet és bizony, a vizeletet is. A NASA híres mondása szerint: "A mai kávé tegnapi kávé lehetett."
Az evés lebegés közben nem egyszerű. Egy tál levest például nem lehet csak úgy kanalazni – az űrhajósok inkább szívószálakkal szívják ki a tasakból a folyadékot. A szilárdabb ételek rögzítve vannak, hogy ne repüljenek el, és az eszközöket is tépőzárral, mágnessel vagy klipsszel rögzítik az asztalhoz.
Kapu Tibor, már a felkészülés alatt is próbálta megszokni ezt az új életmódot. Egy korábbi interjúban elmondta, hogy az egyik legfurcsább dolog számára az volt, hogy még a „tányéron” is rögzíteni kell az ételt, különben „megszökik”. A kedvenc ételeit is előre ki kellett választania – de persze csak azok közül, amiket a rendszer engedélyez.
(Kép forrása: issnationallab.org)
Hogyan tisztálkodnak az űrben?
Zuhany nincs. A tisztálkodás nedves törlőkendőkkel történik, a hajmosás pedig speciális samponnal, amit nem kell leöblíteni. A fogmosásnál a fogkrémet lenyelik – persze ez egy ehhez tervezett, ártalmatlan formula. A WC használata külön tudomány: vákuumrendszer segíti, hogy a dolgok a megfelelő irányba távozzanak, és ne lebegjenek a kabinban.
Ezek az apró részletek – bármilyen furcsán is hangoznak – a mindennapi életük részei. Az ISS-en minden csepp víz, minden gramm oxigén és minden mozdulat ki van számolva.
Dolgozni a világűrben
Az űrhajósok napja nemcsak edzésből és evésből áll. Minden nap be van osztva tudományos kísérletekre, karbantartási feladatokra, kommunikációra és természetesen vészhelyzeti gyakorlatokra is. Vizsgálják a mikrogravitáció hatását a sejtekre, a növényekre, az emberi szervezetre, de vannak fizikai és technológiai tesztek is. A cél: felkészülni a hosszabb távú űrutazásokra, például a Mars-missziókra.
Kapu Tibor is több ilyen kísérlet végrehajtásában vesz részt, és nemcsak magyar, hanem nemzetközi együttműködésben is. A magyar Pille sugárdózismérő például régóta jelen van az ISS-en – most új, hazai műszerek is repültek vele.
Kapcsolat a Földdel – és a honvágy
Az ISS-en nincs internet úgy, ahogy mi ismerjük. Az adatkapcsolat korlátozott, de az űrhajósok rendszeresen kapcsolatba léphetnek a családjukkal és a földi irányítással. Néha e-mailt írnak, videóhívásokban vesznek részt, vagy épp élőben beszélgetnek diákokkal és érdeklődőkkel. A kommunikáció létfontosságú nemcsak a munka, hanem a mentális egészség szempontjából is.
Mert az űrhajózásban nemcsak a technológiai kihívások nehezek, hanem az elszigeteltség is. Odafent nincsenek séták, friss levegő, zöld növények – minden mesterséges. A látvány ugyan lenyűgöző: a Föld gömbje kékes fényben ragyog az ablakból, naponta tizenhatszor kel fel és nyugszik le a Nap. De mindez néha mégis kevés. A honvágy, az ismerős ízek, hangok, arcok hiánya az egyik legnehezebb része az űrhajóséletnek.
(Kép forrása: daviddarling.info)
Visszatérés egy másik bolygóra?
Ha valaki fél évet vagy többet tölt az ISS-en, amikor visszatér a Földre, úgy érezheti: mintha egy másik bolygóra jött volna haza. A test nehezen alkalmazkodik újra a gravitációhoz, a mozgás nehézkes, és még a szagok is furcsák lehetnek – túl intenzívek, túl földiek. Mégis, mindannyian, akik odafönt jártak, arról számolnak be, hogy az élmény megváltoztatta őket. Nemcsak fizikailag, hanem belül is. Megértették, milyen törékeny a bolygónk, mennyire egységes odafentről, és mennyire kiszolgáltatott. A világűr sötétjében a Föld egy kék csoda.
Kapu Tibor küldetése is ezt az élményt hozza most közelebb hozzánk. Büszkék vagyunk, hogy újra magyar űrhajós indult a világűrbe. Szerencsés dokkolást, jó munkát, és biztonságos hazautat!
Te követed Kapu Tibort az űrállomáson?
Ez is érdekelhet!
Hasonló cikkekért kattints:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése