Augusztus 20. nekem mindig több volt "egyszerű" piros betűs napnál. Gyerekkoromban Orosházán, azon belül Gyopárosfürdőn töltöttem ezt az ünnepet. A fürdő hangulata, a nyári meleg, a víz illata és a gyerekzsivaj különös hátteret adott a napnak. Délután általában már mindenki izgatottan várta az esti tűzijátékot, ami a tóparton különösen szép látvány volt. Nekem azóta is a gyopárosi fények, a víz tükrén visszacsillanó színes robbanások jutnak eszembe, ha valaki megkérdezi, mit jelent számomra augusztus 20.
De persze ez az ünnep ennél sokkal többről szól. Ez a nap az államalapítás, Szent István király emléke és az új kenyér ünnepe egyszerre – vallás, történelem és mindennapi élet fonódik benne össze. A tűzijáték pedig tudom hogy elég megosztó az emberek körében, de akár tetszik akár nem, ez is része lett az ünnepnek. Persze megértem azokat is, akik azt mondják ne legyen, de az egy fantasztikus nap, fantasztikus lezárása.
Szent István öröksége
István király – vagy ahogy születésekor hívták, Vajk – nemcsak egy uralkodó volt a sok közül. Ő tette le a keresztény magyar állam alapjait. Bevezette a vármegyerendszert, megszervezte az egyházat, és olyan rendet teremtett, amire a következő évszázadok épülhettek. Halála után szentté avatták, és a mai napig ő a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja. A Szent Jobb körmenete, amely Budapesten minden évben megrendezésre kerül, ennek a tiszteletnek az egyik legszebb szimbóluma.
Az új kenyér szimbolikája
Az ünnep másik fontos pillére az új kenyér megszentelése. A régi paraszti világban az aratás lezárultával az első lisztből sütött cipó igazi kincs volt: a megélhetés, az élet biztosítéka. A kenyér mindig is a mindennapok központi szereplője volt, és valahogy szimbolikus, hogy augusztus 20-án mi is erre figyelünk: arra, ami összeköt minket, ami nélkülözhetetlen, ami táplál. Ma már sok helyen tartanak kenyérszentelést, és minden évben készül egy hivatalos „Magyarország kenyere” is.
Ünneplés régen és ma
Gyerekként Gyopároson az ünnep inkább játék és izgalom volt. Napközben bulik, koncertek, majd este a tóparton a tűzijáték. Felnőttként persze már más hangsúlyokat lát az ember: a történelmi emlékezést, a hagyományt, a közösséget. Érdekes belegondolni, hogy az első augusztus 20-i ünnepséget még 1083-ban tartották, Szent István szentté avatásakor, és azóta is generációk sora kapcsolódik hozzá.
Budapesten ma már hatalmas rendezvények zajlanak, koncertekkel, bemutatókkal, esti tűzijátékkal, de a vidéki ünnepeknek is megvan a maga különleges hangulata. Nekem mindig közelebb állt a szívemhez az, amikor gyopin ünnepeltünk – talán azért is, mert gyerekként Orosházán így éltem meg.
Érdekességek, amiket jó tudni
-
A tűzijáték nem ősi hagyomány, csak a 20. században vált rendszeressé.
-
A Szent Jobb valójában István király mumifikálódott jobb keze, amelyet ereklyeként őriznek.
-
A kenyérszentelés hagyománya több száz éves, de országos szinten csak a 20. században vált igazán elterjedtté.
-
Augusztus 20-a 1949-ben kapott hivatalosan „alkotmány ünnepe” szerepet is, amit csak 1991-ben változtattak vissza az államalapítás ünnepére.
Mit ad nekünk ez a nap?
Számomra augusztus 20. egy olyan ünnep, ami egyszerre szól a múltról és a jelenről. A gyopárosi emlékekben ott a gyermeki öröm, a közösség hangulata és a színes fények varázsa. Ugyanakkor ott van benne Szent István öröksége, az államalapítás komolysága és a kenyér egyszerű, de örök szimbóluma.
Végezetül, itt érdemes kicsit megállni és belegondolni: ezer év múltjából táplálkozunk, és ugyanazt ünnepeljük, amit elődeink is. A hazánkat, a kenyeret és az összetartozást.
Számodra mit jelent augusztus 20? Írd meg! :)
Ez is érdekelhet!
Hasonló cikkekért kattints:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése