Ha valaki azt mondja, „egy nap 24 órából áll”, az ember nem kezd el tiltakozni. Mert persze, hogy annyi. Így nőttünk fel, ezt mutatja az óra, ezt írják a naptárak.
Aztán egyszer csak olvasol valamit. Egy apró hírt: a Föld ma egy picit gyorsabban forgott. Egy milliomod másodperccel rövidebb volt a nap. És ez valamiért megmarad benned. Miért? Mert azt hittük, az idő állandó. De lehet, hogy mégsem?
Pedig a Föld – ez a nagy, kék, kissé megkopott labda – nem egy szabályos szerkezet. Néha egy kicsit sántít, néha gyorsít, néha lassít. Mintha próbálna alkalmazkodni, változni, élni. És ebben a táncban mi is benne vagyunk, minden óránk, minden napunk – a naptár, amihez igazítjuk az életünket, a telefon, amit reggel ébresztőre állítunk, a vasárnap délutáni kávé, amit mindig ugyanabban az időpontban főzünk. Mindez egy forgásra épül. Egyetlen tengely körüli fordulatra. De ez a forgás nem olyan egyszerű, mint gondolnánk.
A Föld és a Hold: egy égi lassítás története
Van valami, ami lassan, szinte észrevétlenül fékezi a Földet: a Hold. Igen, az a halk fényű égi kísérő, amely hol teltebb, hol sarlóvá fogy, valójában folyamatosan húz, húz vissza minket. Az árapály-jelenség – amit a Hold gravitációs ereje idéz elő – olyan, mintha egy fék lenne a Föld tengelyén. Kicsi, de állandó fék. És évmilliók alatt ez sokat számít.
A tudósok kiszámolták, hogy több mint 400 millió évvel ezelőtt egy nap csupán 22 órából állt. És ha nagyon előre szaladunk az időben, pár százmillió év múlva a nap már lehet, hogy 25 órás lesz. Nem most, nem holnap, de egyszer – ha még lesz, aki méri.
Ez a lassulás olyan lassú, hogy az emberi élet során nem is vesszük észre. De ott van. Lassan csúszunk ki a 24 órás nap kereteiből – és ez az időmérők világában már nem is olyan apróság.
Atomórák és szökőmásodpercek – Az idő, amit hozzá kell igazítani a valósághoz
A modern világ nem bírja a pontatlanságot. A GPS, a tőzsdei műveletek, az internetes kommunikáció – mind olyan időpontokra épül, amelyek akár milliárdod másodperceken is múlhatnak. Itt jönnek be a képbe az atomórák – a világ legpontosabb órái, amelyek nem a Föld forgásához igazodnak, hanem az atomok rezgéséhez.
De itt van a probléma: a Föld lassul, az atomóra nem. Eltérnek egymástól. Ezért találták ki a szökőmásodpercet. Néha hozzá kell adni egy másodpercet a naptárhoz, hogy a két időszámítás ne váljon szét. Ez eddig 27 alkalommal történt meg 1972 óta. A legutóbbi 2016-ban volt.
De aztán jött egy meglepetés.
Amikor a Föld hirtelen gyorsul
2020-ban és 2021-ben a tudósok olyat láttak, amit korábban nem: a Föld gyorsabban kezdett forogni. Olyannyira, hogy egyes napokon a nap hossza kevesebb volt, mint 24 óra – méghozzá akár 1,5 ezredmásodperccel is. Ez apróságnak tűnik, de azoknak, akik az időt szinkronizálják, ez kódvörös szintű esemény.
A Föld forgása ugyanis nemcsak lassulhat, hanem ideiglenesen fel is gyorsulhat. De hogyan?
A válasz: a Föld nem merev test. Belül forró olvadt vas, kívül légkör, óceán, jégsapkák. Mindez együtt mozog, pulzál, átrendeződik. Ha például a sarki jég olvadása miatt a tömeg közelebb kerül az Egyenlítőhöz, az olyan, mintha egy korcsolyázó kitárná a karját – és lassulna. Ha a tömeg közelebb kerül a forgástengelyhez, gyorsulunk.
És akkor még nem beszéltünk a földrengésekről. Az indonéziai 2004-es földrengés után a Föld forgása érezhetően megváltozott: kicsit gyorsabb lett. Az ilyen változások kicsik, de valódiak. Egy egész bolygó ringása, amely időnként megbillen, újraszámolja magát.
Negatív szökőmásodperc? Ilyen még sosem volt
A Föld gyorsulása új kérdést vetett fel: mi van, ha nem hozzáadnunk kell egy másodpercet, hanem elvenni? Ez lenne az első „negatív szökőmásodperc” a történelemben. Egy másodperc kihagyása a világidőből. Nem trükk, nem elmélet – valódi lehetőség.
A nemzetközi időszinkronizálással foglalkozó szervezetek (például az IERS) most ezen vitáznak: hogyan lehetne ezt megtenni anélkül, hogy digitális káosz lenne a következmény? Mert bizony sok rendszer még a pozitív szökőmásodperctől is megzavarodik. Egy kivett másodperctől? Az még keményebb dió.
Mit jelent ez nekünk, itt, Békés megyében?
A Föld lassulása vagy gyorsulása nem csak az atomórák problémája. Hanem egyfajta emlékeztető. Arra, hogy semmi sem állandó. Még az idő sem. Még az sem, amit minden reggel megszokásból ellenőrzünk az órán, telefonon, a templom harangján. A világ finoman, csendben, de állandóan mozgásban van. És talán ez a mozgás – ez a pici, évezredeken átívelő lassulás – fontosabb, mint gondolnánk.
Lehet, hogy egyszer majd lesz olyan, hogy a nap 25 órából áll. Vagy hogy kénytelenek leszünk elhagyni egy másodpercet. Nem ma, nem holnap. De a Föld forog. És vele együtt – akár tudjuk, akár nem – mi is változunk.
Szerinted fontos figyelnünk a föld forgását?
Ez is érdekelhet!
Hasonló cikkekért kattints:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése